1989. október 23. óta ez a nap kettős nemzeti ünnep hazánkban: az 1956-os forradalom kitörésének és a Magyar Köztársaság 1989-es kikiáltásának napja.
Nemzeti ünnepünk alkalmából országszerte és határon túl is meglehetősen nagy számban tartanak megemlékezéseket.
Az ünnepi megemlékezések egyik meghatározó eleme a koszorúzási ceremónia.
A koszorúzási ünnepség az eseményen résztvevő legmagasabb rangú állami vezető megérkezésekor kezdődik. Érkezését megelőzően minden, a hivatalos programban résztvevő szereplő elfoglalja pozícióját, az ünnepség helyszínén katonai díszegység és zenekar sorakozik fel, az emlékműnél, zászlórúdnál díszőrök állnak. Fontos megemlíteni, hogy nemzeti ünnepekkor nemzeti színű koszorúszalagot kell használni. Külföldi államok képviselői saját nemzeti színükkel, a Diplomáciai Testület fehér, világoskék vagy lila színű szalaggal koszorúz. Kivételt képeznek a nemzetiségi önkormányzatok, akiknek szintén magyar nemzeti szalaggal illik készülni a ceremóniára.
Az állami vezető megérkezését követően a díszegység parancsnokának jelentéstételével veszi kezdetét az ünnepség. Ezután az állami vezető a katonai díszegység parancsnokával ellép a díszegység előtt és üdvözli az egységet, majd a parancsnok a helyére kíséri.
A zenekar kíséretében felcsendül nemzeti himnuszunk, ezt követően a moderátor felkonferálja a protokoll sorrendben elhangzó beszédeket. Fontos, hogy a narráció szövege, a koszorúzók és a koszorúk sorrendje megegyezzen, ezért mindig ellenőrizni szükséges a szereplők jelenlétét, nevét, rangját, titulusát. Végezetül a koszorúzók az általuk elhelyezendő koszorúk mögé sorakoznak fel. Ezután zene kezdődik, amelynek hangjai mellett a koszorúkat általában a következő sorrendben helyezik el: az államfő, majd a legfőbb törvényalkotó szerv vezetője, a Kormány képviselői, a pártok, társadalmi szervezetek képviselői, fegyveres erők képviselői, a helyhatóság, egyesületeik képviselői.
A koszorúzók követik a koszorúvivőket, majd az elhelyezett koszorú szalagját megigazítva, attól hátralépve, főhajtással adják meg a tiszteletet. A koszorúkat elhelyező személyek, illetve a koszorúkat vivő katonák a koszorú elhelyezése után külön-külön oldalon vonulnak el. A ceremónia végén elhangzik a Szózat , majd az Il Silencio hangjaival zárul a program.
Lejegyezte: Barta Iryna
Forrás: NKE Közszolgálati Protokoll jegyzetek III. kötet
